Az oldal tartalma archiválva van, és adott esetben már nem aktuális.

Wiener Konzerthaus, az emberek pezsgőt isznak egy Beethoven mellszobra előtt
© WienTourismus/Peter Rigaud

Boldog születésnapot, Ludwig!

Szóval, mikor is van szülinapja? Az a helyzet, hogy igazábol nem tudjuk pontosan, melyik napon éltessük Beethovent. Csak azt tudjuk egészen biztosan, hogy december 17-én Bonnban egy kisfiút Ludwig van Beethoven névre kereszteltek (csak ez az egy keresztneve volt – nem úgy, mint a klasszikus zenész kollégájának, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozartnak). Mivel akkoriban az újszülött babákat nagyon hamar megkeresztelték (a csecsemőhalandóság magas volt, ezért az egyház áldása elsőszámú prioritásnak számított), csakis december 16-a vagy 17-e kerülhet szóba.

Előszőr egy kis szorakoztató kikapcsolódás következik. Kivételesen macskák nélkül.

Nem volt emberbarát?

A történelemírók a hősökkel nem feltétlenül bánnak kesztyűs kézzel – Beethovent például embergyülölőként ábrázolják. Epés, hangos, fegyelmezetlen, enervált, türelmetlen és az embertársai számára kibírhatatlan. A bécsiek azt mondanák, hogy „grantig” – azaz rosszkedvű – volt. A portréi – melyek gyakran csak halála után készültek, és ezért fikciók – mély ráncokkal, vad tenkintettel és torzonborz frizurával ábrázolják. Ugyanígy alakította Gary Oldman színész is az 1994-ben forgatott „Halhatatlan kedves” című opulens életrajzi drámában.
Ezek a leírások valószínűleg részben megfelelnek a valóságnak, viszont túlzásba esnek. Hiteles forrásnak Beethoven társalgási füzetei (...siketsége miatt...) számítanak, továbbá a levelei (például a „Halhatatlan kedves” vagy a kis híján öngyilkosságot elkövető „Heiligenstadti végrendeletet”), valamint a kortársai feljegyzései. Viszont azok is már füllentettek, mint például Anton Schindler, aki a titkára és későbbiekben önjelölt életrajzirója volt. Schindler saját tetszése szerint mesélt a hőséről. Aki a Beethoven életével foglalkozó kutatás aktuális állapotáról szeretne többet megtudni (vagy csak egy masszív alátétet keres az olvasólámpájának), annak Jan Caeyers „Beethoven. A magányos forradalmár” című könyvét ajánljuk (vigyázat, ne nagyon cipeljük magunkkal – elszakíthatatlan táska kell hozzá!).

Impulzív: még mennyire!

Aki tanulmányozza Beethoven kotta feljegyzéseit, megállapíthatja: ez nem introvertált, tétovázó ember kézírása. Ezt az Eroica története is bizonyítja, ugyanis ott volt egy kis gond Napóleonnal... Beethoven eleinte nagy rajongója volt ennek az igenis karizmatikus, egomániás tábornoknak. Sőt, az „Eroica” néven ismert 3. szimfóniát neki dedikálta. De aztán Napóleon 1804-ben császárrá koronáztatta magát és ezáltal – itt Beethovent szószerint idézzük– egyben zsarnokká vált. Ez véget vetett Beethoven csodálatának: a mester dühében fogott egy radírt, és olyan erővel távolította el a kotta címoldalán szereplő ajánlást, hogy az lyukat hagyott maga után. Napóleon szerepét végül Franz Joseph von Lobkowitz herceg töltötte be, így a herceg bécsi palotájában (amelyben ma a Theatermuseum látogatható) került sor az ősbemutatóra.

Tojás és víz

Az impulzív tetteiről két történet mesél – ezek tojásdobálás és vízzel töltött vödrök körül forognak. Lássuk az első történetet: Beethoven házvezetőnőjének a mai Probusgasséban található lakásban (ma: Beethoven Múzeum) a szigorú mesternél sok megpróbáltatást kellett elviselnie. Mielőtt a tojásokat megfőzhette volna, a mester megszagolgatta azokat, leellenőrízve, hogy elég frissek-e. Ha épp haragos hangulatában volt, akkor előfordulhatott, hogy a tojást a remélhetőleg fürge alkalmazott után dobta. Mintha ez nem lenne elég, Ludwig kissé kicsinyes is lehetett: a kávéjába kizárólag 60 darab kávébab kerülhetett. Természetesen mindig utánaszámolt.

Ami pedig a vödröt illeti: úgy látszik, Beethoven nem nyerte volna el a „Legkedveltebb szomszéd” díjat. Az élete során majdnem hatvan alkalommal költözött el – a megkönnyebbült szomszédjai örömére. Hogy miért örültek annyira? Hát, az alatta lévő lakókat nem ritkán csöpögő mennyezettel ajándékozta meg. A legenda úgy tartja, hogy a mester – miután felhevült a komponálás közben – gyorsan lehűtötte magát, mégpedig úgy, hogy egy vödör vizet öntött magára. Biztos hatásos volt...

Ami viszont tény: zseni volt. Isten éltesse!

Beethoven valódi személyiségétől függetlenül egy dologban biztosak lehetünk: forradalmi, zseniális, mai napig aktuális és inspiráló zeneműveket hagyott maga után. És ezért mi megünnepeljük a születésnapját! Koccintsunk, és utána együnk egy szelet tortát – a járvány ellenére is.

Borkedvelőként Beethoven ugyancsak szívesen koccintott volna. Viszont annak idején a bort ólommal vegyítették, ezáltal tartósítva a szeszes italt. Ami nem túl jó ötlet. Beethoven olyan mennyiségű bort engedett meg magának, hogy nagy valószínűséggel ezáltal lassan kialakuló ólommérgezés járult hozzá a halálához. Beethoven barátja, Ignaz Seyfried karmester szemtanúi leírása is azt a feltevést erősíti meg, hogy a mester a végén káoszban és italban merült el:

„Az lakásában tényleges összevisszaság uralkodott ... Könyvek és hangszerek szanaszét az egész szobában, itt egy hideg uzsonna utolsó maradékai, ott meg nyitatlan vagy félig üres borosüvegek...”

Le a kalappal!

A munkásságáért elismerést érdemel. Ezzel a mai szupersztárok is egyetértenek. Tíz hírességgel interjút készítettünk Beethovenről:

  1. Billy Joel-t a „Pathétique” ihlette a „This Night” című dal szerzésére.
  2. Rebekka Bakken popdalokhoz hasonlítja Beethoven dallamait.
  3. Valentina Naforniţa operasztárra nagy hatással volt Beethoven egyetlen operája, a Fidelio, melyet a Bécsi Állami Operaház színpadán énekelt.
  4. Juan Diego Flórez tenor pedig azt javasolja, hogy Beethoven „Adelaide” című dala közben illik mély levegőt venni, ha nem szeretnénk ének közben megfulladni.
  5. Yuja Wang zongorista imádja, hogy Beethoven ellenállt a szabályoknak és konvencióknak. Éljen a forradalmár!
  6. Joshua Bell hegedűművész bevallotta, hogy Beethoven hegedűkoncertje közben voltak a legnagyobb kudarcai.
  7. A kollégája, Julian Rachlin szerint Bécsben különleges „Beethoven energia” van a levegőben.
  8. Aleksey Igudesman, a zene ezermestere, Beethoven zenéjét mennyeinek, de ugyanakkor gúnyosnak, őrültnek, elkeseredettnek és durcásnak nevezi.
  9. Hans Zimmer hollywoodi filmzeneszerzőt lenyűgözi az 5. szimfónia kezdete, az a pár hang – „Dá dá dá dááá”. (Na, felismerte?)
  10. Walter Werzowa zeneproducer Beethoven zenéjében a mester lelkében zengő haragos dobolást véli felfedezni. Bumm bumm sztakkatóban. 

Mind a tíz interjút eredeti változatban videóként elérhető: musik2020.wien.info

És ha még több Beethovenre vágyik, látogasson el ide: www.wien.info/beethoven

Teilen, bewerten und Feedback
Értékelje a cikket
Ajánlja ezt a cikket

Az így * jelölt mezők kitöltése kötelező.
A megadott adatokat és e-mail címeket nem tároljuk, és nem használjuk fel tovább.

...-tól
címzett
Visszajelzés a wien.info szerkesztőségének

Az így * jelölt mezők kitöltése kötelező.

Megszólítás *