Kerekedjen fel egy zenei utazásra Bécs egyedülálló hangmúzeumában - az óvárosban fekvő, történelmi értékű Károly főherceg palotában. Itt átnézhet a múlt nagy zeneszerzőinek - Strausstól Mozartig - a válla felett, miközben komponáltak, találkozhat a jelen legjobb zenészeivel, és betekinthet a digitális zene és a virtuális valóság jövőjébe.

Négy emelet csábítja a látogatót a hangok és a hangjelenségek világába, és ezt naponta 22 óráig. A zene nem csak zenehallgatásra való: A Zene Házában maga is láthatja, érezheti és létrehozhatja a dallamokat és hangokat, például a Sonotopia Lap & Universe virtuális valóság élményben. Utazását a legmodernebb számítógépes installációk kísérik.

Összes kép megjelenítése

1 // 6

6 pictures

Installációk és interakció

Egy installáció a NAMADEUS, amelyet Mozart KV 516f számú zenei játéka ihletett. Ennek segítségével nevek alakíthatók eredeti Mozart-interpretációvá.

A virtuális karmesterek esetében a Bécsi Filharmonikusok - legalábbis virtuális kivetítésük - engedelmeskednek mindennek, amit a karmesterek kipróbálni szeretnének. A rossz ritmusérzéket azonban a profi zenészek kritikával fogadják.

© WienTourismus/Paul Bauer

Zeneszerző sztárok Mozarttól Straussig

A Zene Házában egy egész emeletet szenteltek azoknak a nagy zeneszerzőknek, akik Bécsben valami merőben újat alkottak - mindegyikük a maga innovatív módján. Hologramjaik a nagy mesterek világának bejáratánál láthatóak. 

Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven a bécsi klasszikus zene három szupersztárja. Haydn a vonósnégyes „feltalálójának” tartják, 104 (!) szimfóniát írt. Papagája fütyülni tudta a himnuszt, amelyet I.(II.) Ferenc császárnak szerzett (a dallam a mai német nemzeti himnusz dallama). Mozart - Salzburgban született - de Bécshez volt különleges vonzódása. Zsenialitását a világ zenei fővárosában tudta kibontakoztatni. Beethovent is Bécsbe húzta a szíve: Bonnból érkezett, és 22 évesen költözött ide és aztán itt ragadt. És elkezdett híres szimfóniákat írni. Az egyik leghíresebbet akkor írta, amikor már teljesen süket volt: A 9. szimfóniát.

Franz Schubert egy egészen más műfajban volt otthon. Kis körben zenélt. A szerény művészt rendszerint rá kellett beszélni, hogy koncertet adjon. Kifejező dalai megérintik az embereket.

© Hanna Pribitzer

Johann Strauss fia világsikerre vitte a keringőt, és operetteket írt, köztük a világhírű „Fledermaust” (A denevért). Meghatározta korának könnyűzenéjét. Egész Bécs a Strauss-dinasztia dallamaira táncolt. Édesapja (aki ádáz versenytársa volt), valamint testvérei, Josef és Eduard szintén komponáltak. Johann Strauss korának popsztárja volt, rendkívül sikeres és népszerű - egy igazi keringőkirály. Állítólag egy uszkárról vágott hajtincseket rajongóinak.

Gustav Mahler nemcsak szenvedélyes zeneszerző volt, hanem karmester és a bécsi udvari opera igazgatója is. Látnoki, úttörő megközelítései a zenei modernizmushoz vezettek.

A Bécsi Filharmonikusok múzeuma

A Zene Házában élt a Bécsi Filharmonikusok zenekarának megalapítója és első karmestere: Otto Nicolai (1810-1849). Megfelelő hely ez a világhírű zenekar múzeuma, és az épület első emeletén található történeti levéltára számára.

A tükörteremben a zenekar változatos történetének bizonylatait állították ki, például kitüntetések dokumentumait, vagy híres karnagyok karmesteri pálcáit. A Nicolai teremben található a Bécsi Filharmonikusok alapító rendelete. Továbbá az első filharmonikus koncert programja 1842-ből, a zenekar első fényképe 1864-ből, valamint Otto Nicolai, Georg és Joseph Hellmesberger, és más olyan személyiségek képei, akik fontos szerepet játszottak a zenekar megalapításánál és fennállásának első évtizedeiben.