A Votivkirche
A templomot 1879. április 24-én szentelték fel, Ferenc József Császár és Erzsébet császárné ezüstlakodalmának napján. A tervezést már 1854-ben elkezdték, alig néhány hónappal a császár elleni sikertelen merénylet után. A templomépítéshez az adománygyűjtést a császár öccse, Ferdinánd Miksa főherceg (Mexikó későbbi császára) kezdeményezte „őfelsége megmenekülése iránti hálából”. A fogadalmi templomokat (Votivkirchen) leggyakrabban hálából építik egy vészhelyzetből való megmenekülés emlékére – innen származik a név. A templomépítéssel végül Heinrich von Ferstel építészt bízták meg.
Csak a Steffl magasabb
A francia katedrálisok mintáját követő háromhajós újgótikus bazilika az európai historizmus legjelentősebb építményei közé tartozik. Mivel a Ringstraßen áll, a Votivkirchét „Ringstraßendom”-nak is szokták nevezni. A két tornya félreismerhetetlen. Befejezésükhöz hajdanában a bécsi városi tanács 150.000 Gulden arany pénzérmével járult hozzá. A Bécsi Egyetem főépületének közvetlen közelében emelkedő szakrális épület nem csak impozáns méretei miatt nem kerüli el figyelmünket: 99 méteres magasságával a Votivkirche a Stephansdom után Bécs második legmagasabb temploma. Közismert a 78 üvegmozaikos ablaka is, amelyeken az 1970-es években végzett restaurálás után immár modern motívumok is láthatók.
A Votivkirche fogadalmi templom egy kozmopolita Isten háza, amelyet Bécs különböző idegen anyanyelvű keresztényei használnak. Minden vasárnap 11.30 órakor több nyelven tartanak szentmisét.
Múzeum a Votivkirche templomban
A templomban, pontosabban a hajdani udvari oratóriumban egy múzeum is található. Az oltár feletti megemelt területen található, amely korábban csak a császári család számára volt hozzáférhető. A legpompásabb és legrégebbi kiállítási tárgy a 15. századi „antwerpeni oltár”, amely e műfaj legjelentősebb fennmaradt műalkotásának számít. A felújítási munkálatok után 2021 őszén újra megnyílt múzeum előzetes bejelentkezés után látogatható.
